FALCO

A 1980-as évek legelején két, vegetáló NB II-es férfi kosárlabdacsapat működött Szombathelyen. 1980-ban heti egyszeri találkozókkal csapatot kezdett építeni a Fakombinát, a város egyik legsikeresebb cége is. Pár megszállott, így például Gráczer György és Németh István fanatizmusának köszönhetően megmozdult valami a városban. Az új csapat a megyei bajnokságban indult. 1987-ben a Fakombinát - más néven a Falco - vezetősége elhatározta, hogy biztosítja a csapatnak a magasabb szintre kerülés lehetőségét, vagyis komoly anyagi támogatást juttat a csapathoz.

1987/88-as szezonban több megyei riválist megelőzve, nem kis meglepetésre az NB II/B csoportjának bajnoka lett a Falco. Ám az újabb feladat nem váratott sokáig magára: három éven belül az NB I-be akartak kerülni. A következő szezonban a Déri Csaba vezette csapat csupán két vereséggel zárta az alapszakaszt, ám a rájátszásban nem sikerült kiharcolni az első osztályba való jutást.

1989/90: Újabb nekirugaszkodás, és másodjára sikerült: Szombathelynek huszonhét év után ismét lett első osztályú férfi kosárlabda csapata.

1990/91: Az első szezon az élvonalban: a terv nem is lehetett más, mint a bent maradás kiharcolása, ami sikerült is. Összességében a "B" csoport kilencedik, a magyar mezőny tizenkilencedik helyezettjei lettek a fekete-sárgák.

1991/92: Vérszemet kapott a csapat. Már Földi Sándor irányításával az alapszakasz harmadik helyezése után Krivacevic-ék a rájátszásban, a Dombóvár 3-0-s kiütésével kiharcolták az "A" csoportba jutást!

1992/93: A töretlen fejlődés újabb állomása: a legjobbak társaságában Hajnal doktorral a kispadon sikerült a megkapaszkodás. Végeredményben a 12. helyen végzett a Falco.

1993/94: Sikerült kiharcolni, hogy a négy Szuper Liga-indulóval is megküzdhessen a csapat: nem sok sikert értünk el, de az év végi záráskor konstatált nyolcadik helyezés mindenképpen újabb mérföldkövet jelentett a klub életében.

1994/95: A magának már komoly nevet kiharcoló szombathelyiek - annak ellenére, hogy volt esély a nagyobb előrelépésre is -, összességében a hetedik helyen zárták a bajnokságot.

1995/96: A csapatépítés közepén tartott az egyesület. Ennek ellenére a négy közé jutásért a ZTE ellen csupán az ötödik mérkőzésen bukott el a társaság. A lavina azonban elindult, és egy súlyos vereségsorozatot követően a nyolcadik helyen zárt a csapat.

1996/97: Az előző szezonhoz hasonlóan most is az elődöntőt megelőzően buktak el Kálmánék. A különbség csak annyi, hogy ebben az évben - egy szezon közbeni edzőváltással fűszerezve, hiszen ismét Földi Sándor ült a szombathelyi kispadra -, a folytatás parádésra sikeredett. Így az ötödik helyen végzett a Falco-Lépték, ami egyben azt is jelentette, hogy jogot szereztek a fekete-sárgák a Koracs Kupában való indulásra. Ha már kupa: a Magyar Kupában addigi legjobb évüket tudhatták maguk mögött a vasiak, bronzérmesek lettek.

1997/98: Hetedik helyezés a bajnokságban, ám a csapat kupamenetelése így is felejthetetlenné tette az évet. A Magyar Kupában ezüstérmet szereztünk, a Koracs Kupában tisztesen helytálltunk - hat mérkőzésen három győzelmet szerezve -, sőt Szuper ligás kötelezettségének is eleget tett a társaság. Nem is akárhogyan: száz százalékos produkcióval az első helyen végzett a klub.

1998/99: Már nagyon magas volt a léc, de ezt is túl lehetett szárnyalni. Bizonyítja mindezt a szenzációs csatákkal kivívott történelmi ezüstérem, a Koracs Kupában aratott győzelmek a nagynevű Rimini és a Besiktas felett, majd második hely a Szuper Ligában. Soha rosszabb évet!

1999/2000: A csapat már felnőtt a nagy eredményekhez. Egybehangzó véleménynek alapján a Falco, bár egy helyet visszalépett a rangsorban, még soha sem állt ilyen közel a bajnoki címhez!

2000/01: A XXI. század első magyar bajnokságában nem jutott négybe a Falco, ám így is a felsőházban még előkelőnek számító ötödik helyen végzett a csapat.

2001/02: A 2000/01-es, kisebb visszaesés után a csapat magyar bajnokságban elért harmadik helye igazán szép eredménynek mondható.

2002/03: Az ezredforduló után két-három évvel véget ért a Falco sikersorozata. A nagy eredmények helyett inkább a pofonok jöttek, a csapat pénzügyi válságba került, a neve a bajnokság végén a tabella hetedik helyén volt olvasható.

2003/04: A szezon végére egy helyet előrébb lépett a csapat, ám a hatodik helynél jóval nagyobb eredményt jelentett, hogy a csapatnál három éves, lépcsőzetes pénzügyi konszolidációs programot fogadtak el. A konszolidáció céljaként a csapat költségvetésének rendbetételét jelölték meg a vezetők.

2004/05: A csapat pénzügyeinek helyrehozása érdekében anyagi áldozatokat kellett hoznia a vezetőknek, így minőségi légiósok igazolásáról ebben az évben nem nagyon lehetett szó. A szezon kezdete előtt a kiesés elkerülését tűzték ki célul, ehhez képest a felsőházi szereplés, és az ott elért hetedik hely igazán dicséretesnek mondható. Pozitívumként említhető, hogy végbement a Falco hároméves pénzügyi konszolidációs programja, amelynek köszönhetően a csapat visszafizette tartozásait, így ismét stabil anyagi háttérrel rendelkezik.

2005/06: Az idény előtt a legjobb nyolc közé kerülést tűzte ki a vezetőség minimális célként a csapat számára. Ez végül nem jött össze, így hosszú idő - 13 év - után először az alsóházban kezdték a rájátszást a sárga-feketék. Az év eleji elhúzódó légiós-keresés, majd a várakozáson aluli bajnoki teljesítmény egyaránt csalódást jelentett a csapat mellett kiálló szurkolóknak. 2006. márciusában átadták a csapat új otthonát, az Arena Savaria névre keresztelt, 3600 főt befogadni képes multifunkcionális sportcsarnokot.

2006/2007: Nagy reményekkel kezdődött az új idény, de hamar kiderült, hogy nem sikerült időben megtalálni a megfelelő légiósokat. Visszatért a csapatban korábban már szerepelt Wiley és Bosnjak, de velük sem sikerült a kiegyensúlyozott folytatás. Januárban edzőcsere mellett döntött a tulajdonosi kör, Váradi Attilát a kispadon Szrecsko Szekulovics váltotta fel. A minimális célt, az alapszakaszban a 8 közé jutást teljesítette a csapat, 7 helyen zártak Kálmánék. A rájátszás első körében az előző évi bajnokot, Atomerőművet simán megverte a Falco, de a döntőbe jutásért folytatott párharcban 3:2 arányban alulmaradtak a Körmenddel szemben. A csapat végül a negyedik helyen végzett a bajnokságban, amely az előzményeket tekintve sikernek számít.

2007/2008: 25 év várakozás után végre bajnoki címet ünnepelhetett Szombathely kosárlabda kedvelő népe! Már a szezon kezdetekor érződött, hogy joggal lehet bizakodni az új évadban, ugyanis ezúttal az anyagilag is stabil lábakon álló klubvezetésnek sikerült minőségi légiósokat összeszedni. Négy különböző kosárkultúrájú országból érkeztek a kivételes képességű játékosok: az amerikai Doyne, a szerb Ciric, a litván Kazlauskas és a fehérorosz Aliakseyeu. Őket, kiegészülve a Falcoban 16. évét megkezdő csapatkapitánnyal, Kálmán Lászlóval, rakta össze aranyesélyes csapattá Szekulovics edző. 7 győzelemmel kezdte a bajnokságot a Falco, és még 20 meccs után is csak 2 vereség állt a csapat neve mellett, így az elvárás növekedett a csapat irányába. A Magyar Kupában is menetelő klub megszerezte az MK Final Four rendezésének jogát is, ott azonban óriási csalódásként kétszeres hosszabbítás után elvesztette a döntőt az Atomerőművel szemben. A csapat azonban nem tört meg, a gyakori sérüléseket is átvészelte, és a rájátszás kezdete előtt több mint egy hónappal bebiztosította története első alapszakasz-győzelmét. A playoff-ban pedig magabiztos menetelés után, a Nyíregyházát és az Albacompot legyőzve bejutott a fináléba, ahol a nagy megyei rivális, a Körmend lett az ellenfele. Sokan féltették a csapatot, hogy az örök mumust most sem tudja majd legyőzni, Kálmánék azonban bizonyítottak, és végül éppen a Körmend otthonában szerezték meg a klub fennállásának első bajnoki címét.

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat